Elegem van a hazugságból, A sok ködös szóból, Tudni akarom és érezni, Egy igaz szerelmet kérni.
Tapasztalni de nem érteni, Szivem csordultig telíteni, Hogy ne kapja meg senki más, Ne bántsa sértse senki már.
Annyit szenvedett, annyit sírt, Nem élné már túl a kínt. Hát ne törd össze cak szeress, Szíved mélyéből, úgy igazán... engem.
| |